Napóleon, III. (Párizs, Fro., 1808. ápr. 20.-Chislehurst, Anglia, 1873. jan. 9.): francia császár (1852-70). - Bonaparte Lajos hollandiai kir. és Beauharnais Hortenzia 3. fia. Nagybátyja, I. Napóleon cs. (ur. 1804-14, 1815) lemondása után anyjával együtt No-ban, majd Svájcban élt. 1831: bátyjával, N. Lajossal részt vett a romagnai fölkelésben, annak leverése után a svájci tüzérségbe lépett, néhány szakkv-et is írt (Manuel sur l'artillerie). 1832: a Bonaparte-ház feje, a bonapartista párt jelöltje a fr. trónra. Első strassburgi kísérletekor 1836. X. 30: elfogták. I. (Orléans) Lajos Fülöp kir. (ur. 1830-48) kormánya az USA-ba vitette. 1837: anyja halálának hírére visszatért Svájcba. A fr. kormány ~ kiutasítását követelte, önként Londonba távozott, s kiadta Idées Napoléoniennes (London, 1839) c. pol. hitvallását. 1840. X. 6: híveivel Boulogne-ban megjelent, elfogták, életfogytiglani fogságra ítélték. Ham várából 1846. V. 25: Badinguet álnéven (későbbi gúnynevén) Angliába szökött. - 1848. II: a forr. után tért vissza Fro-ba. IX: a nemzgyűl. tagja, a XII. 10-i választáson 5,5 mill. szavazattal Cavaignac tábornok 1,5 mill. szavazatával szemben a II. közt. elnöke. Megnyerte a hadsereget és a hivatalnoki kart. A papságot a római forr. leverésére IX. Pius (ur. 1846-78) p-nak 1849. VII. 3: küldött katonai segítséggel kötelezte le. 1861. XII. 1/2: éjjelén elfogatta és száműzte az ellenzék vezéreit, a párizsi zendülést a hadsereg fölszámolta. XII. 20: a népszavazás 7,5 mill. szavazattal 10 évre diktátori hatalommal eln-ké választotta. 1852. XI. 7: a szenátus kimondta a császárság helyreállítását, amit népszavazás 7,8 mill. szóval megerősített. ~ néven 1852. XII. 2: a franciák császárának kiáltatta ki magát. Korábbi békenyilatkozatai ellenére (L'Empire, cest la paix!) Fro. vez. szerepét akarta biztosítani. Nagy közmunkákba kezdett, 1855: és 1867: világkiáll-t rendezett, átépíttette Párizst. 1853. VII. 2-1856. III. 30: a krími háborúban Anglia szövetségese I. Miklós cár (ur. 1825-55) ellen, 1856. II. 18-III. 30: a párizsi kongresszuson Eu. békebírája. 1858. I. 14: Orsini bombamerényletét túlélve, az ol. egység támogatójaként az osztr. császárság ellen fordult. Az 1849-es m. bujdosók is fr-ol. támogatást reméltek Mo. függetlenségének visszaszerzéséhez. Kossuth Lajos 1859. V. 5: tárgyalt ~nal, aki nem ígért katonai támogatást. A Cavour piemonti min-elnökkel kötött plombiéres-i szerződés értelmében II. Viktor Emánuel szardíniai kir-t (ur. 1849-78) segítette 1859. VI. 4: a magentai és VI. 24: a solferinói csatában. VII. 11: találkozott I. Ferenc József cs-ral (ur. 1848-1916) és megegyezett vele, hogy a súlyos vereségeket szenvedett Au. Lombardiát átengedi az ol-oknak. Cserében 1860. III. 24: bekebelezte az ol. Savoyát és Nizzát (azóta Nice); ekkor állott hatalma csúcsán. 1860: NBr-val kötött szabadkeresk. szerződés csökkentette az árakat, fejlesztésre késztette a fr. ipart. Piacai bővítésére gyarmatosító csapatokat küldött 1858-62: Tonkinba és 1860-61: a „maroniták védelmére” Szíriába. Az államadósság behajtása ürügyén, 1861-67: a mexikói expedícióban Habsburg Miksa főhg-et tette Mexikó cs-ává (ur. 1864-67, kivégezték), de próbálkozása összeomlott. 1867: fegyverrel védte meg az Egyh. Államot Garibaldi ellen. 1866: a →porosz-osztrák háborúban semleges maradt, de nem kapott kárpótlást, 1867: Luxemburg megszerzése sem sikerült. Bár milliókat költött kórházakra, segélyegyletekre, 1864: a munkásoknak sztrájk- és szervezkedési jogot adott, növekedett a sajtó által is gerjesztett belső elégedetlenség. 1869: visszatérése az alkotmányosságra (budget-jog, miniszteri felelősség) megkésett, népszerűségét elvesztette. Az alkotmánymódosításról 1870. V. 8: tartott népszavazásban 1,5 millió ellenzéki szavazat tiltakozott a reform ellen. A vesebajban szenvedő ~ az 1870. VI. 19: kitört francia-porosz háborúban a fr. sereg fővezére, a IX. 1-i sedani vereség másnapján porosz fogságba került. Ennek hírére IX. 4: vértelen párizsi fölkelés kikiáltotta a közt-ot. Porosz fogságából 1871. III: szabadult, NBr-ban telepedett le, ahol veseműtétben halt meg. - M: Oeuvres de ~. 1-5. köt. Paris, 1854-69. - Oeuvres posthumes; autographes inédits de ~ en exil. Uo., 1873. - M-ul: Bonaparte, Louis Napoleon titkos emlékiratai. 1-3. köt. Debrecen, 1860-61. (2. kiad. 1863) - Julius Caesar tört. [Írta Napoleon] 1-2. köt. Ford. Greguss Ágost és Székely József. Pest, 1865-66. (Atlasz hozzá 1-2. füz.) - ~i eszmék. Ford. Huszár Imre, Pest, 1862. - A tüzérség múltja és jövője. Ford. Theisz Gyula. Bp., 1880. 88

De la Gorce: Histoire du second Empire. 1-6. köt. Paris, 1894-1903. - Hugo, Victor: A Kis ~. 1-2. köt. Ford. Mezey Dénes. Bev. Szini Gyula. Bp., [1932?] - Eperjessy Kálmán: A második fr. cs-ság 1852-70. Szeged, [1940] - Aubry, Octave: Bismarck ~ ellen. Ford. Győry János és Vághídi Ferenc. Bp., 1943.